Az Európai Parlament és az Európai Tanács által 2012/27/EU (2012.10.25.) számon elfogadott Energiahatékonysági Irányelv (EED) 2012. december 3-tól lépett hatályba.

Az EED célja, hogy az Európai Unió 2020-ra elérje a korábban célul kitűzött tervét: 20% megújuló energia felhasználás-növekedés, 20% üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentés, 20% energiafelhasználás csökkentés 2020-ra. E célok eléréséhez a tagállamoknak kötelező nemzeti célkitűzéseket kell vállalniuk a megújuló energia felhasználás részarányának növelésére 2020-ig. Az elfogadott uniós irányelvet valamennyi tagállamnak át kellett ültetnie saját jogrendszerébe és meg kellett alkotnia a helyi törvényi szabályozást.

 Az uniós irányelv alapján íródott magyar Energiahatékonysági Törvényt (2015. évi LVII. törvény) az Országgyűlés 2015. május 12-én elfogadta és 2015. június 7-től hatályos. A törvény és a megjelenésével módosult korábbi kormányrendeletek (189/1998 (XI. 23.) és 157/2005 (VIII. 15.)) honlapunkról is letölthető, illetve az EED akár az eredeti helyéről is: http://eur-lex.europa.eu/

FIGYELEM! A költségmegosztás megvalósítását követően minden esetben vegyék fel a kapcsolatot távhőszolgáltatójukkal és jelezzék, hogy a jövőben költségmegosztók szerinti elszámolást kérnek!

Lakásonként külön lecsatlakozással rendelkező, vízszintes elosztású fűtési rendszerek lakásonkénti méréséhez hőmennyiségmérő szükséges. Ezzel ellentétben a függőleges elosztású fűtési rendszerek fogyasztásarányos elszámolásához (szabályozott hőleadókra szerelt) fűtési költségmegosztók szükségesek.

A radiátorokra felszerelt termosztatikus szelepek segítségével a fogyasztó tudatosan, egyéni igényei szerint szabályozhatja lakásában a helyiségek fűtését, hőmérsékletét. Ezzel a korábbi, nem szabályozott időszakhoz képest, jelentős energiamegtakarítás érhető el épületi és felhasználói szinten is. A költségmegosztók alkalmazása további jelentős motivációt jelent az egyéni energiatakarékosságra. A fűtési rendszerek fontos eleme a strangszabályozás, amely (megfelelő gépészeti tervezés esetén) jelentősen hozzájárul a komfortnöveléshez és a tervezett megtakarítások eléréséhez is.

A lakások fűtővíz ellátásának megfelelő biztosítására, alulfűtöttség, vagy túlfűtöttség megakadályozására, illetve a fűtési rendszer hidraulikus egyensúlyának szabályozására, fenntartására alkalmazunk strangszabályozást. Fűtési rendszerek kivitelezésénél, vagy átalakításánál a beszabályozás a 40/2012. (VIII.13.) BM rendelettel módosított 7/2006. (V.24.) TNM rendelet értelmében ma már kötelező.

Minden esetben jelezni kell a közös képviselet felé, a hőszolgáltató felé, társaságunk felé és az új fogyasztó adataival együtt el kell küldeni a leolvasott fogyasztási értéket. Főtávos épületek esetén nem lehet megbontani a költséget, mert a Főtáv tulajdonosváltás esetén fix % beállítását kéri.

Radiátorcsere esetén a fogyasztó megrendeli az ista Magyarország Kft.-től az átszerelést. Első lépésben szakszerűen le kell szerelni a költségmegosztót, majd fel kell szerelni az új radiátorra. A készülékek átszerelését csak az ista Magyarország Kft. szakemberei, vagy az általunk erre a tevékenységre kijelölt, képzett alvállalkozóink végezhetik.

Kérjük, minden esetben egyeztessen az épület közös képviseletével / lakásszövetkezetével!

A lakóközösség igényeinek megfelelően, az elszámolási szerződésben foglaltak szerint, általában évente egyszer vagy kétszer, illetve egyedi (vagy távhőszolgáltatói) igények esetén havonta is.

Az elektronikus fűtési költségosztók 10 éves élettartamú lítium elemmel működnek. A készülékekben elemet nem lehet cserélni, így a 10 év letelte után új készülékeket kell vásárolni. A költségmegosztók karbantartást nem igényelnek, időnként a működéséről azonban meg kell győződnie a felhasználónak. Probléma esetén kérjük, forduljon az épület közös képviseletéhez / lakásszövetkezetéhez!

Jogszabály szerint elszámolt épületek esetében a rendeletben foglalt becslési mód alapján, egyéb esetben a szerződés mellékletében meghatározott módon.

A termosztatikus radiátorszelepek feladata a szabályzás és nem a zárás, azaz a szelepek többsége nem zárható el teljesen. „Elzárt", azaz a legalacsonyabb állásba tekert termoszelep esetében a szelep fűtési strang (függőleges fűtési vezeték) felöli oldalán magasabb, a radiátor felöli oldalon alacsonyabb vízhőmérséklet van. A szeleptest két oldala között hőáramlás jön létre, mely – ha csak kis mértékben is de – megemeli a radiátorban lévő, a keringésből kizárt fűtővíz hőmérsékletét. Ez a fizikai törvényszerűség különösen akkor észlelhető, ha a külső hőmérséklet erősen lecsökken, így a szokásosnál nagyobb hőmérsékletű fűtővíz kering az épület fűtési rendszerében.

A fent leírtak miatt, ha elzárt radiátorszelep mellett is jelentkezik fogyasztási egység a költségmegosztón, az nem a készülék hibája, hanem tényleges, bár nagyon kismértékű hőfogyasztás, melyet a költségmegosztó jelez is.